SOSAI MASUTATSU OYAMA
A KYOKUSHINKAIKAN MEGALAPÍTÓJA


1923 július 27-én, Yong I-Choi néven született egy Wa-Ryongri Yong-chi Myonchul Na Do nevű apró faluban, Gunsan közelében Dél-Koreában. Családja tehetősnek számított, a Yangban klánhoz tartozott. Apja, Sun Hyang a közeli város, Kinje polgármestere volt. Gyermekéveit Manchuriában töltötte
1936, Szöulban járt általános iskolába. Megismerkedett a kínai kempóval és a második évben kiérdemelte Shodan fokozatot.
1938, olvasmányélményei alapján elhatározta, hogy Kelet Bismarkjává válik. Nagy elszántságában választása Japánra esett és tizenöt évesen elhagyta Koreát.
Ebben az időszakban változtatta meg nevét. Az Oyama nevet attól a családtól vette fel, akik befogadták és támogatták őt Japánban.
Belépett a japán Yamanshi Repülős Iskolába, Gichin Funakoshinak, a shotokan karate atyjának tanítványa lett.
1940, jelentkezett a Takushoku Egyetemre. Második dant szerzett karatéban.
1945, Tokióban elindította az Eiwa Karate-do Kutatóintézetet, amit fél év múlva bezártak.
1946, a Waseda Egyetem Testnevelési Tanszékén oktatott, neves japán írókat keresett fel, hogy a régi szamurájok útját tanulmányozza, elvonult a Minobu hegyre tréningezni.
1947, a háború utáni első Japán Országos Karateverseny bajnoka lett. Gogen Yamaguchi mesternél goju-ryu karatét tanult erőteljesen.
A következő évben feleségül vette Chiyako Fujimakit, azt a lányt, akit két évvel korábban ismert meg. Chiyako magas, karcsú nő volt, aki fiatalon állítólag „Miss Tokió” szépségversenyt nyert. Hamarosan megszületett első gyermekük. Összesen három lányuk lett, ami miatt Oyama csalódott volt, mert bár őszintén szerette gyermekeit, mindig is vágyott egy fiú utódra.
1948, eldöntötte, hogy életét a karaténak szenteli, a Kyosumi hegyen 18 hónapig egymagában edzett, hogy kialakítsa saját karate stílusát.
1950, Chibában egy mészárszéken élő bikák ellen kezdett gyakorolni. Összesen 47 bikával küzdött meg életében, ebből 4 rögtön el is pusztult.
1951, a Japánban állomásozó amerikai csapatoknak karatét tanított. Chibában judoval kezdett foglalkozni.
1952, 11 hónapra Amerikába látogatott karatét oktatni és 32 bemutatót tartani. 7 küzdelemben vett részt és meg is nyerte ezeket.
1953, ismét Amerikába utazott, Chicagóban megküzdött egy bikával, nagy népszerűséget ért el azzal, hogy kézéllel letörte annak szarvait.
1954, Tokióban megnyitotta első dojoját.
1955, egy támogató meghívta őt az USA-ba, és Dél-Amerikába valamint Európába is eljutott. Sok ellenféllel megküzdött, nagy sikere volt a whiskys üveg törésével is.
1956, Délkelet-Ázsiát bejárva különböző küzdőstílusokat tanulmányozott. Egy kicsi, öreg balett-teremben elindította az Oyama Dojot. K. Mizushima, E. Yasuda, M. Ishibashi, és T. Minamimoto voltak az oktatók.
Ez a dojo volt a KYOKUSHINKAIKAN kezdete.
1957, Europába, az USA-ba és Mexikóba utazott. Egy bika elleni küzdelemben megsérült és hat hónapos kórházi ápolásra kényszerült.
1958, megjelent a "What is Karate" (Mi a karate), amely könyvsikerré vált. Hawaiin megalakult az első tengerentúli képviselet Bobby Lowe vezetése alatt. Mas. Oyamát a washingtoni FBI karate képzésre és bemutatóra kérte fel. A West Point Katonai Akadémia is meghívta oktatni.
1959, az első Hawaaii Bajnokság. Az első nyári edzőtábor Chibában.
1960, ismét az USA-ba és Európába utazott.
1961, megnyilt a San Francisco Dojo. Oyama heti három alkalommal oktatott az Oyama dojoban. Az első Észak –Amerikai Nyílt Bajnokságon Oyama volt a főbíró.
1962, Európába és az USA-ba utazott többféle küzdősportot tanulmányozni és karate bemutatókat tartani. Sok külföldi tanítvány érkezett az Oyama dojoba.
1963, Európában, Amerikában és Dél-Afrikában járt. Tókió Ikebukuro városrészében elkezdődött a Kyokushinkaikan Honbu épületének építése.
1964, egy thaiföldi versenyen az Oyama dojo visszaszerezte a japán karate hírnevét. E.Sato lett a Kyokushinkaikan elnöke/Kaicho és Oyama az igazgatója/Kancho. Tokióban hivatalosan megnyílt a Honbu, megalakult a Nemzetközi Karate Szövetség, az IKO.
1965, első téli edzőtábor a Mitsumine hegyen. Kiadták a kyokushin bibliáját jelentő „This is Karate” (Ez a karate) című könyvet.
1966, Oyama K.Kurosakit Europába küldte tanítani. Megalakult az Amerikai és a Dél-Amerikai IKO szervezet.
1968, hosszú tengerentúli körutazása során Hawaiira, USA-ba, Angliába, Európába és Jordániába látogatott. Oyama magánórákat adott őfelségének, a jordán királynak. Megalakult az Európai, a Közép-Keleti és a Csendes-óceáni IKO szervezet.
1969, megalakult az Afrikai és a Délkelet-Ázsiai IKO szervezet. Tokióban megtartották az első Japán Nyílt Karate Bajnokságot.
1971, egy népszerű humoros könyvsorozat a "Karate Baka Ichidai" – amelyben életútját mutatták be - is hozzájárult, hogy neve és a Kyokushin egész Japánban közismerté vált.
1972, megnyílt a Mas Oyama’s Levelező Iskola.
1973, a két évvel későbbi Világbajnokság előkészítése kapcsán sok szervezetet felkeresett szerte a világban.
1974, az összes szervezet a 9. dan fokozatot adományozta Oyamának.
1975, Megtartották az 1. Nyílt Karate Világbajnokságot Tokióban, Katsuki Sato lett a világbajnok.
1976, Elkészült az első világbajnokság mozifilmje „The strongest karate” (A legerősebb karate) címmel, és hatalmas népszerűséget ért el. Oyama az USA-ba utazott.
1978, Londonban megrendezésre került az 1. Európa Bajnokság. Útjára indult a „The Godhand” (Isteni kéz) című képregény-sorozat. Oyama Hong Kongban járt.
1979, Tokióban sorkerült a 2. Nyílt Karate Világbajnokságra, Makoto Nakamura lett az első.
1983, Oyama első alkalommal járt Magyarországon, az I. IBUSZ-OYAMA Kupa alkalmából.
1984, a 3. Nyílt Karate Világbajnokság Tokióban, ismét Makoto Nakamura nyerte.
1985, Oyama a II. IBUSZ-OYAMA Kupán is jelen volt.
1986, a III. IBUSZ-OYAMA Kupára is Magyarországra jött.
1987, a 4. Nyílt Karate Világbajnokság Tokióban, Akiyoshi Matsui lett a világbajnok.
1989, Oyama megjelent a 4. Európa Bajnokságon, Budapesten.
1991, az 5. Nyílt Karate Világbajnokság Tokióban, Kenji Midori lett az első.
1993, Oyama jelen volt a lengyelországi nemzetközi versenyen Katowicében.
1994. április 26-án Masutatsu Oyama 70 éves korában tüdőrákban elhunyt. A Kyokushinkaikan szervezetét Sosai végakarata szerint örökösére, Akiyoshi Matsuira (5. dan) hagyta.